Ha lineárisan nézem a waldorftalanodást, akkor a kérdés: van-e élet utána? Na de én nem így nézem persze. Miért lenne teljesen vége?
Kellemesen be vagyunk hálózva, ágyazódva ha úgy tetszik emlékek és kapcsolatok szövetébe. Emlékszünk: minden nehézség dacára olyan közösség volt/van Gödöllőn a suli és intézményei körül, ami több, mint véletlenül egy helyre beiratkozott családok halmaza.
Nem kell szétszóródnunk teljesen, lehet egy gyűrű a suli körül, egy visszapillantóhely.
